Kedd

Peti még mindig küzd a géppel. Hosszas küzdés eredményeképpen most már a hotelből sem tud Wifizni. Szerencsére a vezetékes a hotelben még müködik. De az outlook igy sem elérhető. Szóval, ha kérdeztetek valamit a Petitől, akkor türelemre intelek bennetek.

Az mondják, hogy unalmas a blog. Intézkedtem. Elárasztattam Mumbai-t 100 mm esővel ma.

Izgi mi?

Szóval újabb uncsi téma: az emberek.

Először is megint sofőrökről. Megkérdeztem Baskar-t, hogy képes lenne átmenni a városon úgy, hogy egyszer sem nyomja meg a dudát. Azt mondja, hogy nem. De szerintem nem motiváltam eléggé. Tény és való, hogy esélyesebbnek tűnik az, hogy a gulyásleves (természetesen marhából) legyen India legnépszerűbb étele.

Az is kiderült hogy Baskar, amikor nem szép nagy autót vezet, akkor bizony riksával járja a várost. Mivel a cég megtiltotta a riksával való közlekedés minden formáját, ezért én SEM fogom kipróbálni.

Szóval mindenki dudál. Először is azért, hogy "viggyázz, mert előznélek". Ezzel szorosan összefügg a "nyomjad már a pedált, Te csiga".

India nem bóbiskolóknak való. Ha előtted két méter szabad hely van, akkor vagy rád dudálnak, hogy miért nem mész vagy megelőznek (ekkor is dudálnak, lásd feljebb).

Sáv felfestések is, csak lámáknak való. Még nem láttam senkit, aki figyelembe vette. Jelzőlámpa alig van a városban. Ahol meg van ott rögtön dugót is okoz. Mert azt el kell ismerni, hogy azért, ha lassan is, de mozgásban van a massza.


Kérdezték magánban, hogy jó-e a kantinos kaja. De erről majd holnap irok. Gyertek vissza akkor is!